Ha a dolgok nem változnak, maradnak úgy, ahogy eddig
Matthew eheti blogjában arról ír, milyen ellentétben áll a fejlődes, változás és a kitartás az eredeti elvek, eszmék, célok mellett - ez az igazi kihívás!
Mielőtt gazdálkodni kezdtem (az 1980-as évek elején), irodai munkát végeztem Londonban. A főnököm egy kedves nő volt, akinek kedvenc mondása ez volt: „ha a dolgok nem változnak, ugyanolyanok maradnak."
Nem tudtam elég gyorsan elmenekülni onnan – de a logika azt diktálja, hogy igaza volt. A dolgok azonban soha nem maradnak változatlanok – nem lenne egészséges, ha a változás elmaradna.
A Zsámboki Biokertben a dolgok egyszerre változnak és maradnak ugyanolyanok – vagy valahogy így. Az elmúlt években sokat gondolkodtunk azon, hogyan alkalmazkodjunk és fejlődjünk, miközben megőrizzük azt, ami jól működik számunkra. Van néhány alapértékünk, amelyekhez ragaszkodni szeretnénk:
- kizárólag ökológiailag fenntartható és regeneratív gazdálkodási gyakorlatok
- méltányos munkáltató lenni
- partneri kapcsolat vásárlóinkkal – meghallgatni és megérteni igényeiket
- részei lenni helyi közösségünknek
- élvezni a munkánkat és egészségesnek maradni
Az, ahogyan ezeket az értékeket megvalósítjuk, idővel változni fog. A világ változik és nekünk is alkalmazkodnunk kell, hogy relevánsak maradjunk – azonban nem akarunk lemondani alapértékeinkről, hiszen ezek tartanak minket rendben, egészségesnek, és ezek tartják fenn a kultúrát (a mezőgazdaságot és az emberi kultúrát egyaránt).
Szóval mi is történik?
A Zsámboki Biokert nem egészen családi vállalkozás, nem is munkásszövetkezet – egyfajta küldetésvezérelt, kereskedelmi jellegű szociális vállalkozás. Vezető értékeink a környezeti és társadalmi jó köré épülnek. Számunkra a vállalkozás gazdasági oldala csak eszköz a cél érdekében. Néhányan az ilyen vállalkozásokat „háromszoros eredményszemléletű" (triple bottom line) cégeknek nevezik (környezeti, társadalmi és gazdasági – a fenntarthatóság három „pillére"). Én a szociális vállalkozás kifejezést kedvelem, hiszen lelkiismeretes vállalkozásokra van szükségünk, amelyek a mai kihívásokra hosszú távú szemlélettel reagálnak.
Nemrégiben kissé átalakítottuk a vezetési struktúránkat. Vezetői szinten két rendkívül tehetséges és hozzáértő fiatal menedzserünk van: Petró Csaba, a gazdaságvezető (aki átvette tőlem, (Matthewttől) a napi irányítást), és Hayes Kristóf, az új kereskedelmi vezetőnk. Csaba feladata, hogy a gazdaság a lehető leghatékonyabban és legtermékenyebben működjön; Kristóf szerepe pedig az, hogy megvizsgálja, hogyan lehet növelni a vállalkozást és az értékesítést, hogy elérjük azt a pénzügyi stabilitást, amely az egész szervezet számára biztonságot nyújt.

A hosszabb távú stratégiai döntések szintjén létrehoztuk egy irányítói csoportot. Ez a Zsámboki Biokert tulajdonosaiból (Kata, Logan, Gregoire, James, Matthew) és Kristófból, mint kereskedelmi vezetőből áll. Most már havonta egyszer ülünk össze, és keressük az egyensúlyt a pillanatnyi szükségletek és a hosszú távú szemlélet között, miközben hűek maradunk alapértékeinkhez.
Eközben a napi teendőkre is fókuszálunk. Kristóf és Csaba rendszeresen beszámol a bio-intenzív kertben zajló dolgokról. Matthew rövid összefoglalót ad arról, mi történik „hátul", a szántóföldi zöldségtermesztési területeken:
Tavaly tudatos döntést hoztunk arról, hogy növeljük a téli időszakra szánt tárolható zöldségek termesztését. Ennek hatékony megvalósításához bizonyos szintű gépesítés szükséges, különben a munkaerőigény túl magas lenne, és a téli zöldségek árát vásárlóink számára elérhetetlenné tenné. Örömmel vállaltam a kihívást, hogy gépek segítségével nagyobb mennyiségű zöldséget termesszek. Ez kissé mulatságosnak tűnik számomra, mivel munkás éveim nagy részében a kézi munkára összpontosítottam – vagyis sok zöldséget egyszerű kéziszerszámokkal termesztettem. Eljutottam az életnek arra a pontjára, ahol egy kis változás jól jön, és a gépek kezelésének megtanulása valóban ezt nyújtja. Mostanra összegyűlt egy tisztességes gyűjteményünk – főleg régebbi, néhány újabb géppel kiegészítve – amely lehetővé teszi a szántóföldi zöldségtermesztést.
Nem óriási területekről van szó, de mindenképpen nagyobbakról, mint amit egy-két ember gépek nélkül kezelni tudna. Tavaly körülbelül 0,5 hektáron kezdtük a termelést, idén már kb. 1 hektáron dolgozunk. Ez talán nem hangzik soknak – amíg meg nem nézed a területet (gyere el a nyílt napra – május 16-án) és nem látod saját szemeddel. A legtöbb ember azt gondolja, hogy az ökológiai gazdálkodás legnagyobb kihívása a kártevők és a betegségek – tévedés!
A legtöbb biogazdálkodó egyetértene abban, hogy a legnagyobb kihívás a gyomok kézben tartása. Jelenleg ez nagyon is így van. Hűvös telünk volt, ami azt jelenti, hogy a talaj lassan melegszik fel, és a vetőmagok csírázása is lassú. A gyomok egyik jellemzője, hogy nagyon jól alkalmazkodtak környezetükhöz – tudják, hogyan kell beindulni, esőben, napsütésben, hidegben, melegben, bármi történjék is! Ezért különösen az év e szakaszában, amikor a csírázásra és a lassan kelő növények (pl. sárgarépa és hagyma) tisztán tartására figyelünk a legjobban. Kétkezi kertészként az alaphozzáállásom az, hogy a kézi kapálást traktorral végzett talajműveléssel kombinálom, ha az időjárási körülmények engedik.
Mindez a gyomokról szóló beszéd persze nem jelenti azt, hogy a kártevők és betegségek ne lennének gondot okozók a biogazdálkodó számára – de ez már egy másik történet, egy másik alkalomra.