Gondolataink az importált gyümölcsökről

 Van egyf preferált beszerzői sorrend hierarchiánk, ami mentén igyekszünk dolgozni:

1. Amennyit csak lehet, a saját gazdaságunkból biztosítunk.
   A friss zöld leveles zöldségek nagy része tőlünk származik – az elmúlt fél évben az általunk kínált áru 60–70%-a saját termés. Idén még több saját sárgarépát, burgonyát, céklát, fehérrépát, póréhagymát, fekete retket stb. is termesztünk.

2. Bio termelők a közvetlen környéken.
   Például rendszeresen szerzünk be salátaféléket Bolvári Csabától Galgahévízről (kb. 12 km-re tőlünk).

3. Más magyar biogazdáktól származó áru.
   Például karfiol és káposzta Erdődi Imrétől, hagyma Rábapatonáról Rózsa Imrétől és Ringhoffer Martintól.

4. Ha alapvető bio zöldség nem elérhető Magyarországon, akkor megfontoljuk a szomszédos országokból való importot. Ez ritka, és először tavaly télen tettük meg, amikor kevés volt a sárgarépa és burgonya, és a németországi Mahlitsch biodinamikus gazdaságból hozattunk (akik egyébként rengeteg hasznos gazdasági gépet is adományoztak nekünk!).

Eddig ez volt minden, leszámítva azt, hogy a citrus szezonban olasz narancsot és citromot importáltunk. Most azonban, a növekvő verseny miatt (pl. Aldi, Lidl, Spar), elgondolkodtunk azon, hogy esetleg több import árut is bevonjunk (pl. banán, mangó, gyömbér).

Miért számít az „élelmiszer-kilométer”?

Az, hogy mit eszünk, óriási hatással van a környezetünkre. A teljes üvegházhatású gázkibocsátás kb. 50%-a a mezőgazdaságból és az élelmiszer-ellátási rendszerből származik (beleértve például a csomagolást és a szupermarketes logisztikát is).
Fogyasztóként mindannyian felelősek vagyunk a fogyasztási szokásaink környezeti hatásáért. Nekünk kell majd elszámolnunk a következő generációk felé azzal, mit hagyunk rájuk – rendet vagy káoszt? 
Az autózás és a repülés mellett az étkezésünk a legnagyobb hatású mindennapi szokásunk a környezetre.

Miért nem csak a saját termést áruljuk?

Őszintén: ha meg tudnánk élni csak abból, amit saját magunk termelünk, megtennénk. De egész évben 7 ember munkabérét kell biztosítanunk, ehhez pedig állandó forgalom szükséges.
Más biotermelők termékeinek árusításával egész évben sokkal szélesebb választékot tudunk kínálni (pl. saját hagymánk kb. szeptemberig, fokhagymánk október végéig tart – ha utána is szeretnénk kínálni, akkor be kell hoznunk más magyar biogazdáktól).

Mi a helyzet a távolról érkező import gyümölcsökkel?

Itt kezd igazán nehézzé válni a döntés.
Egyrészt szeretnénk egész évben szép, változatos választékot nyújtani, másrészt nem szeretnénk részévé válni a problémának.

Ezért:

• Az importot éves szinten mennyiségi korlát alá helyezzük.

• Levegőn szállított árut nem hozunk, csak hajóval érkezőt (pl. a banán hajóval jön).

• És kérjük benneteket is, kedves vásárlók, hogy gondosan döntsetek (amit egyébként nagyrészt már meg is tesztek, hiszen tőlünk vásároltok!).

A narancsot, grapefruitot és banánt luxusnak tekintjük – alkalmi finomságnak, nem a mindennapi étrend alapjának.

Végső soron minden vásárlási döntés egyéni felelősség. Természetesen a termelőknek is van felelőssége, és ezt mi vállaljuk.

Nagyon kíváncsiak vagyunk a véleményetekre – írjatok nekünk bátran:
info@zsambokibiokert.hu