A múlt héten bizonyára sokan hallottak az M1-es autópályán történt balesetről, amelyben több mint 40 gépjármű ütközött, amelyet a "porvihar" miatti rossz látásviszonyok okoztak. Őszintén szólva nem követem annyira a médiát, így nem vagyok teljesen biztos benne, hogy miről számoltak be, de egyértelmű, hogy ez az eset a (rossz) mezőgazdasági gyakorlatra vezethető vissza. Múlt szombaton különösen erős szél volt (némi kárt okozott a fóliasátrainkban - de szerencsére nem túl komoly a kár), és mint tudjuk, ezek a szélsőséges időjárási viszonyok a változó éghajlat tünetei - de ennek az balesetnek nem kifejezetten a nagy szelek voltak a konkrét oka, hanem valószínűleg a rossz gazdálkodási módszerek. Teljesen egyértelmű, hogy a talaj szervesanyag-tartalma (és különösen humusztartalma) világszerte csökken - ez a jelenség sokkal súlyosabb, mint azt a legtöbben gondolnák. A talaj szervesanyag-tartalma aggasztó mértékben csökken, különösen a szántóföldi termőföldeken. A talajtípusok sokfélesége miatt elég nehéz megbízható adatokhoz jutni, de az egyértelmű, hogy a szántóföldeken a talajok szervesanyag- és humuszszintje csökkenő tendenciát mutat. Amint ez a szervesanyag-tartalom 2% (pláne 1,5%) alá csökken, nagyon negatív spirál indul be. Elegendő szerves anyag nélkül a talaj pusztulni kezd. A talajban lévő mikrobiális élet az, ami a biológiát irányítja és a talaj egészségét fenntartja. Egészséges talajélet nélkül nem tudnak termelődni olyan anyagok, amelyek a talajrészecskéket csomókba, úgynevezett talajaggregátumokba szerveződnek össze. Ha a talaj nem szerveződik aggregátumokba, a talaj erősen ki lesz téve a szél eróziójának, azaz a szél szétfújja a talaj felső rétegét, mivel nincs mi összefogja. Ez a talajerózió akkor a legrosszabb, amikor a földet száraz körülmények között művelik, amikor hiányzik belőlük az egészségesnek mondható talajmikrobiológia. Az eredménye a porvihar - amelyek önmagukban is veszélyesek, de messze a legsúlyosabb következmény a talaj termőképességének elveszítése, az egészséges, tápláló növények táplálásának képességének elvesztése, és a talajban lévő élet elvesztése ami hosszú távon biztosítaná az élelmiszertermelés jövőjét.
A következő néhány hírlevélben egy minisorozatot tervezünk a talaj-élelmezési hálóról, amely a talajbiológia és a talajélet alapvető magyarázatát adja. Fogyasztóként mindannyiunknak meg kell értenünk a környezeti és emberi egészség és a mezőgazdasági gyakorlat közötti összefüggéseket.
Saját fotó, porvihar a Biokert mögötti szántóföldeken
2023. március 11.-én. Itt látszik, hogy a biokert talaja jobb struktúrájú, több benne az élet, ezért nem fújja el a szél, mint a szántóföldön a háttérben.
Commentaires